Mit teszel, amikor minden a legnagyobb rendben?

Azon gondolkodtam, hogy mit teszünk, és mit kellene tennünk, amikor minden jól megy az életünkben? Amikor azt mondjuk: "valahogy most jól érzem magam, békében vagyok a világgal, az élettel, önmagammal, Istennel." Amikor jól mennek a dolgok. Ilyen is van.
Kifejezzük hálánkat az Úrnak, amikor betölt bennünket a hála és béke érzése?  Megkérdezzük az Urat, hogy mit tehetünk most? Amikor tele vagyunk erővel és lelkesedéssel, megkérdezzük, hogy hol akar használni bennünket, vagy élvezzük a jólétet és nem gondolunk semmi/senki másra? Eszünkbe jut az, hogy megkettőzött erővel szolgáljuk az Urat és a környezetünkben élőket? Hogy adjunk abból, amiből oly sokat kaptunk.
Van időd, hát adj időt annak, akinek nincs. Beszélgess valakivel, akinek kell az időd, hogy meghallgasd. Ne is mondj semmit csak légy ott és hallgasd meg. Óriási szüksége van erre az embereknek. Egyesek azért beszélnek túl sokat, mert már szeretnék, hogy valaki egyszer, csak egyszer hallgassa meg őt úgy igazán szívből. 
Gondolunk erre? Nem akkor, amikor ki vagyunk készülve és úgy érezzük, hogy a világ szövetkezett ellenünk. Nem akkor, amikor semmi másra nem tudunk gondolni, csak arra, hogy megoldódjon a problémánk? Amikor minden rendben megy, és úgy érzed, hogy most valahogy nagyon jó neked. Mit teszel ilyenkor? Isten gyermekeiként felelősséggel tartozunk másokért is. ....
Nem vagy túlterhelve lelkileg? Épp jól érzed magad? Adj belőle másnak is, és tölts fel mást is! Hallgasd meg, bátorítsd, adj erőt és mondd el neki, hogy te is voltál rosszul, de ilyen az élet, egyszer lenn egyszer fenn. Meséld el neki a történeted, hogy hogyan hozott ki Isten egy nehéz helyzetből!
Ez lenne a célunk akár a gyülekezetben és bárhol máshol is.
Emeljük fel azt, aki gyenge, aztán ha ő megerősödik, és mi veszítjük el az életerőnket, majd ők emelnek fel bennünket!
Mennyivel másabb, ha így viszonyulunk egymáshoz, ugye?

Kihívás: Pörgesd végig az üzenőfaladat, és meg fogod találni azokat a személyeket, akiknek épp szükségük van arra, hogy te felvidítsd őket. Megfogod látni biztos! Olvass a sorok között, attól mert a képen valaki szépen mosolyog, attól még lehet magányos, attól. Keresd meg azt, akit fel tudsz emelni! Hajrá! 
Ferenczi András

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Egy abszurd történet

Az utolsó egy hét!

Kitűzöm, megcsinálom!